„...ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róm 12, 2)
„Annyira trendi, ahogyan öltözködik! Ja, amúgy csókolom Zsuzsa néni!”
Hirtelen nem tudtam hova tenni a reggeli köszöntőszavakat, mert ritka, hogy egy tizenéves kamasz trendinek nevezzen egy, számára igencsak a „néni” kategóriába tartozó negyvenes „öregasszonyt”.
Végignéztem a trendi öltözékemen: egy kék mintás blúz, ami akár a 19. században is trendinek tűnhetett. A farmerom bővülő szárral akár a 60-as évekből is itt ragadhatott volna, hozzá magassarkú csizma és méretes, mélykék fülbevaló. Hogy trendi lenne, nem gondolom, de valahogy sosem befolyásolt a trendiség az öltözködésemben. Azt hordom, ami tetszik, de sohasem a divatot vagy a tucatot követve, hanem azt, ami nekem jó, és amiben én jól érzem magam. Időnként kezembe akadnak cikkek, melyek az éppen aktuális divatszínekre hívják fel a figyelmemet, de ebben sem kötök kompromisszumot. Ami tetszik, azt felveszem. Egyik nap fekete bőrdzsekit bőrnadrággal, másnap már virágos szoknyát piros kardigánnal. Szűk garbó vagy lezser póló, dekoltázs vagy nyakig gombolt ing. Rövid vagy hosszú szoknya, elegáns ballonkabát vagy farmerdzseki semmi mástól nem függ, mint az éppen reggeli hangulatomtól. Az én trendem a változatosság, illeszkedve ahhoz, ahogyan én is változok hozzásimulva minden újabb nap újabb kihívásához. Külsőben pedig egyszerűen és gyorsan lehet megújulni. Néhány kilo plusz vagy mínusz, hosszabb vagy rövidebb haj. Játszunk a színekkel, az anyagokkal, szabással és máris megváltozhat szinte a teljes kép, a végső benyomás. A tél közepén nálam éppen a sötét színek dominálnak. A mély, nehéz, elegáns, de mégsem unalmas kék, fekete, bordó és szürke színek. Még kávéscsészében is ez tetszett most meg a Légli műhelyben. Egyáltalán nem trendi színek, sokkal inkább nehéz, titokzatos, tartást adó, igazán viselni valóak, mint a téli hónapok a mély, és sötét bársony éjszakáikkal. Ma ilyen, holnap talán harsány virágos, világos, ahogyan változok és változik a hangulatom. A trend világa igazán sosem befolyásol, ahogyan próbálok a világ trendjétől is biztonságos távolban maradni.
Ne igazodjatok a világhoz! Mondja az apostol. A mai tizenévesek nyelvén akár így is mondhatná: Ne legyél trendi a világ szerint!
A kísértések ugyanazok, csupán a módszer változott az évszázadok során. A világban élünk és akaratlanul is hatással van ránk. Szeretnénk megfelelni, beilleszkedni, szeretnénk elfogadottak és kedveltek lenni. Erről szól szinte gyermekkortól kezdve az egész életünk. Vágyunk elismerésre, sikerre és nem egyszer feladjuk magunkat, az elveinket, keresztyénként a szentet, a hitünket és feláldozunk mindent a népszerűség és a világ trendjének az oltárán. Ahelyett, hogy apró lépésenként mi változtatnánk a világon, minket változtat, ahogyan egyre kevésbé az Istennek és sokkal inkább embereknek szeretnénk megfelelni. Változunk külsőben a divattal, a környezettel, napról-napra más módon igazodunk az elvárásaihoz könnyedén, gondolkodás nélkül, de nehezen változunk az Isten szerint őszintén mérlegelve, hogy mi az, ami neki tetsző, mi az, ami az Ő akarata szerint való. Ez a változás nem trendi, nem kényelmes és könnyű, mert lemondással jár. Lemondani arról, ami a világ szerint jó és tökéletes. Lemondani mindenről, ami nem közelebb, hanem távolabb vezet az Istentől. Felvállalni azt, ami az Isten szerint és nem a világ szerint trendi kortól, divattól, emberektől és elvárásoktól függetlenül. Ámen